References
- Altenmüller, E. (2006). Musikalsiches Lernen und Hirnentwicklung. Retrieved from http://www.clubofrome.de/schulen/schulen/downloads/altenmueller_musikalisches_lernen_hirnentwicklung.pdf
- Anvari, S. H., Trainor, L. J., Woodside, J., & Levy, B. A. (2002). Relations among musical skills, phonological processing, and early reading ability in preschool children. Journal of Experimental Child Psychology, 83(2), 111-130.
- Asztalos, K. (2016). A zenei észlelési képesség szerkezete és fejlődése 5-17 éves korban – Online diagnosztikus mérések óvodai és iskolai környezetben (doctoral dissertation).
- Babo, G. B. (2004). The relationship between instrumental music participation and standardized assessment achievement of middle school students. Research Studies in Music Education, 22(1), 14-26.
- Bácskai, E., Manchin, R., Sági, M., & Vitányi, I. (1972). Ének-zenei iskolába jártak. Budapest: Zeneműkiadó.
- Bálint, Á. (1983). A zeneterápia elemei (manuscript). Doba.
- Balogh, L., & Turmezeyné Heller, E. (2009). Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. Debrecen: Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület.
- Barkóczi, I., & Pléh, Cs. (1977). Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata. Kecskemét: Kodály Intézet.
- Besson, M., Gaita, F., & Requin, J. (1994). Brain wavers associated with musical incongruities differ for musicians and non-musicians. Neuroscience Letters, 168, 101-105.
- Bourdieu, P. (1999). Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In R. Angelusz (Ed.), A társadalmi rétegződés komponensei (pp. 156-178). Budapest: Új Mandátum.
- Bredács, A. (2009). Az érzelmi intelligencia és fejlesztése az iskolában – különös tekintettel a tehetséggondozásra. Iskolakultúra, 19, (5-6), 55-72.
- Chabra, S., & Misra, M. (2012). A study of the effect of learning music on the personal values of adolescent students. MIER Journal of Educational Studies, Trends and Practices, 2(2), 158-167.
- Clift, S., Hancox, G., Morrison, I., Hess, B., Kreutz, G., & Stewart, D. (2010). Choral singing and psychological wellbeing: Quantitative and qualitative findings from English choirs in a cross-national survey. Journal of Applied Arts and Health, 1(1), 19-34.
- Clift, S. M., & Hancox, G. (2001). The perceived benefits of singing: Findings from preliminary surveys of a university college choral society. The Journal of the Royal Society for the Promotion of Health, 121(4), 248-256.
- Custodero, L. A. (2002). Seeking challenge, finding skill: Flow experience and music education. Arts Education Policy Review, 103(3), 3-9.
- Csíkszentmihályi, M. (2001). Flow. Budapest: Akadémia Kiadó.
- Csíkszentmihályi, M. (2013). Az öröm művészete - Flow a mindennapokban. Budapest: Libri Könyvkiadó Kft.
- Csíkszentmihályi, M. (2015). Flow - Az áramlat - A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémia Kiadó Zrt.
- Degé, F. (2021). Music lessons and cognitive abilities in children: How far transfer could be possible. Frontiers in Psychology, 11. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.557807
- Dohány, G. (2009). Zenei élmény az énekórán? Iskolakultúra Online, 19(3), 70-79.
- Dombiné Kemény, E. (1992). A zenei képességeket vizsgáló tesztek bemutatása, összehasonlítása és hazai alkalmazásának tapasztalatai. In E. Czeizel, & A. Batta (Eds.), A zenei tehetség gyökerei (pp. 207-248). Budapest: Arktisz Kiadó.
- Forgács, A. (Ed.). (2009). ISCED - Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere. Retrieved from http://ofi.hu/isced-az-oktatas-egyseges-nemzetkoziosztalyozasi-rendszere
- Gaser, C., & Schlaug, G. (2003). Brain structures differ between musicians and nonmusicians. Journal of Neuroscience, 23(27), 9240-9245.
- Gévayné Janurik, M. (2010). A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4-8 éves kor (doctoral dissertation).
- Gick, M. L. (2011). Singing, health and well-being: A health psychologist’s review. Psychomusicology: Music, Mind & Brain, 21(1-2), 176-207.
- Gombás, J., & Stachó, L. (2004). Matematikai és zenei képességek vizsgálata 10-14 éves gyerekeknél. Retrieved from elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2006_35.pdf
- Gromko, J. (2005). The effect of music instruction on phonemic awareness in beginning readers. Journal of Research in Music Education, 53(3), 199-209.
- Hallam, S. (2010). The power of music: its impact on the intellectual, social and personal development of children and young people. International Journal of Music Education, 28(3), 269-289.
- Hámori, J. (2005). Az emberi agy plaszticitása. Magyar Tudomány, 50(1), 43-51.
- Hargreaves, D. J. (1986/2001). The developmental psychology of music. New York: Cambridge University Press.
- Harris, C. E. (1996). Technology, rationalities, and experience in school music policy. Arts Education Policy Review, 97(6), 23-32.
- Ho, Y., Cheung, M., & Chan, A. S. (2003). Music training improves verbal but not visual memory: Cross-sectional and longitudinal explorations in children. Neuropsychology, 17(3), 439-450.
- Hodges, D. A., & O’Connell, D. S. (2005). The impact of music education on academic achievement. Sounds of Learning Status Report, Ch. 2. Retrieved from http://www.uncg.edu/mus/soundsoflearning.html
- Huttenlocher, E. R. (2002). Neural plasticity: The effect of environment on the development of the celebral cortex. Cambridge: Harvard University Press.
- Janurik, M. (2008). A zenei képességek szerepe az olvasás elsajátításában. Magyar Pedagógia, 108(4), 289-317.
- Janurik, M. (2009). Hogyan viszonyulnak az általános és középiskolás tanulók a klasszikus zenéhez? Új Pedagógiai Szemle, 59(7), 47-64.
- Janurik, M. (2020). A zenetanulás transzferhatásairól nemzetközi és hazai kutatások tükrében. Valóság: Társadalomtudományi Közlöny, 63(7), 77-94.
- Juhász, E. (2016). A felnőttek képzése és művelődése egykor és ma Magyarországon. Debrecen: Csokonai Kiadó.
- Kecskés, D., & Vértesy, J. (2016). Milyen szerepet kaphat az El Sistema programjának alkalmazása Magyarországon? Parlando, 58(4).
- Knappek, R. (2002). Az intenzív zenei nevelés hatása a gyermekek általános és individuális fejlődésére. Hans Günther Bastian berlini felmérése az emelt óraszámú aktív zenélés hatásairól. In M. Székely (Ed.), Hang és lélek Új utak a zene és társadalom kapcsolatában. Zenei nevelési konferencia (pp. 95-108). Budapest: Magyar Zenei Tanács.
- Kodály, Z. (1956). „Tanügyi bácsik! Engedjétek énekelni a gyermekeket!” In Visszatekintés I. (pp. 304-309). Budapest: Zeneműkiadó.
- Kokas, K., & Eiben, O. (1964). Szombathelyi zenei óvodás gyermekek testi-szellemi fejlődésének vizsgálatáról. Vasi szemle, 18(3).
- Kokas, K. (1972). Képességfejlesztés zenei neveléssel. Budapest: Zeneműkiadó.
- Kreutz, G., Bongard, S., Rohrmann, S., Grebe, D., Bastian, H. G., & Hodapp V. (2003). Does singing provide health benefits? In Proceedings of the 5th Triennial ESCOM Conference (pp. 216-219).
- L. Nagy, K. (2004). A kereszttantervi kompetenciák fejlesztésének lehetőségei az énekzene területén II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 54(3), 36-51.
- L. Ritók, N. (2010). Művészeti nevelés és hátrányos helyzet. Retrieved from http://www.tani-tani.info/081_ritok, 2017. 06. 21.
- Laczó, Z. (2001). „Zenepedagógia és társadalom” In M. Székely (Ed.), Hang és lélek (pp. 83-95). Budapest: Magyar Zenei Tanács.
- Lazarus, R., & Folkman, S. (1984). Stress appraisal and coping. New York: Springer.
- Lindström, E., Juslin, P. N., Bresin, R., & Williamon, A. (2003). “Expressivity comes from within your soul”: A questionnaire study of music pupils' perspectives on expressivity. Research Studies in Music Education, 20(1), 23-47.
- Masten, A. S. (2001). Ordinary magic: Resilience processes in development. American Psychologist, 56(3), 227-238.
- Milovanov, R., Huotilainen, M., Valimaki, V., Esquef, P. A. A., & Tervaniemi, M. (2008). Musical aptitude and second language pronunciation skills in school-aged children: Neural and behavioral evidence. Brain Research, 1194, 81-89.
- Milovanov, R., Pietila, P., Tervaniemi, M., & Esquef, P. A. A. (2010). Foreign language pronunciation skills and musical aptitude: A study of Finnish adults with higher education. Learning and Individual Differences, 20(1), 56-60.
- Moreno, S., Marques, C., Santos, A., Santos, M., Castro, S. L., & Besson, M. (2009). Musical training influences linguistic abilities in 8-year-old children: More evidence for brain plasticity. Cerebral Cortex, 19(3), 712-723.
- Moyeda, I. X. G., Gómez, I. C., & Flores, M. T. P. (2006). Implementing musical program to promote preschool children’s vocabulary development. Early Childhood Research and Practice, 8(1), 2-12.
- Nisbet, S. (1991). Mathematics and music. The Australian Mathematics Teacher, 47(4), 4-8.
- Pethő, V. (2008). Kodály Zoltán zenepedagógiájának vizsgálata írásai tükrében. Retrieved from www.mzmsz.hu/index.php?...kodaly-zoltan...vizsgalat...
- Pikó, B., & Hamvai, Cs. (2012). Stressz, coping és reziliencia korai serdülőkorban. Iskolakultúra, 22(4), 24-33.
- Pikó, B. (Ed.). (2010). Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Budapest: L’Harmattan.
- Portowitz, A., Lichtenstein, O., Egorov, L., & Brand, E. (2009). Underlying mechanisms linking music education and cognitive modifiability. In S. Malbran, & G. Mota (Eds.), Proceedings of 22. International Seminar on Research in Music Education (pp. 1-13). Porto: Portugal.
- Raffay, Zs. (2005). Az esélyegyenlőtlenség csökkentése zenei neveléssel. Szakdolgozat. Budapest: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
- Rauscher, F. H., Shaw, G. L., & Ky, K. N. (1993). Music and spatial task performance. Nature, 365, 611.
- Román-Caballero, R., Vadillo, M. A., Trainor, L., & Lupiáñez, J. (2021). Please don't stop the music: A meta-analysis of the cognitive and academic benefits of instrumental musical training in childhood and adolescence. Educational Research Review, 35, 100436. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2022.100436
- Schellenberg, E. G. (2004). Music lessons enhance IQ. Psychological Science, 15(8), 511-514.
- Schellenberg, E. G. (2006). Long term positive associations between music lessons and IQ. Journal of Educational Psychology, 98(2), 457-468.
- Schmithorst, V. J., & Holland, S. K. (2004). The effect of musical training on the neural correlates of math processing: a functional magnetic resonance imaging study in humans. Neuroscience Letters, 354, 193-196.
- Schneider, P., Scherg, M., Dosch, H. G., Specht, H. J., Gutschalk, A., & Rupp, A. (2002). Morphology of Heschl’s gyrus reflects enhanced activation in the auditory cortex of musicians. Nature Neuroscience, 5(7), 688-694.
- Schumacher, R. (2014). Bessere Noten durch Musik? Retrieved from http://www.lernwelt.at/downloads/machtmozartschlaudrralphschumacher.pdf
- Shaw, G. L. (2000). Keeping Mozart in Mind. San Diego: Academic Press.
- Slevc, L. R., & Miyake, A. (2006). Individual differences in second language proficiency: Does musical ability matter? Psychological Science, 17(8), 675-681.
- Solymosi Tari, E. (Ed.). (2003). Iskolapélda - rádiós beszélgetés.
- Spelke, E. (2008). Effects of music instruction on developing cognitive systems at the foundations of mathematics and science. In C. Asbury, & B. Rich (Eds.), Learning, Arts, and the Brain (pp. 17-49). New York: Dana Press.
- Székely, L., & Szabó, A. (Eds.). (2016). Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Retrieved from www.ujnemzedek.hu/sites/.../magyar_ifjusag_2016_a4_web.pdf
- Szűcs, T., & Héjja, B. E. (2017). The Institutional Network and State of Music Education in Hungary. HERJ, 7(3), 39-54.
- Szűcs, T. (2019). Alapfokú művészeti iskola, egy esélynövelő iskolatípus. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. hlanguage development. Trends in Neuroscience, 29(7), 382-390.
- Thompson, W. F., Schellenberg, E. G., & Husain, G. (2004). Decoding speech prosody: Do music lessons help? Emotion, 4(1), 46-64.
- Urbánné Varga, K. (1999). Nyílj ki, nyüj ki bokrostul. Pilisborosjenő: Pedagógustovábbképzési módszertani és információs központ.
- Uzsalyné Pécsi, R. (2010). A nevelés az élet szolgálata, Az érzelmi intelligencia fejlesztése – A lélek mozgását kísérő nevelés. Pécs: Kulcs a muzsikához Kiadó.
- Varvasovszkyné Velsz, D. (1996). Tehetséggondozás a zeneterápia alkalmazásával. Speciális pedagógia, 3(2), 1-8.
- Vercseg, I. (2014). Közösségelmélet. Budapest: ELTE.
- Wenger, W., & Wenger, S. H. (1990). Training music sight-reading and perfect pitch in young children, as a way to enhance their intelligence. Journal of the Society for Accelerative Learning and Teaching, 15, 77-89.
- Winston, J. L., Jazwinski, B. M., Corey, D. M., & Colombo, P. J. (2022). Music training, and the ability of musicians to harmonize, are associated with enhanced planning and problem-solving. Frontiers in Psychology, 12. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.805186
- Wong, P. C. M., & Perrachione, T. (2007). Learning pitch patterns in lexical identification by native English-speaking adults. Applied Psycholinguistics, 28(4), 565-585.
- Wong, P. C. M., Skoe, E., Russo, N. M., Dees, T., & Kraus, N. (2007). Musical experience shapes human brainstem encoding of linguistic pitch patterns. Nature Neuroscience, 10(4), 420-422.
- Zanutto, D. R. (1997). The Effect of Instrumental Music Instruction on Academic Achievement (doctoral dissertation). California State University.
- Zatorre, R. J., Chen, J. L., & Penhune, V. B. (2007). When the brain plays music: auditory-motor interactions in music perception and production. Nature Reviews Neuroscience, 8(7), 547-558.