References
- Abdallah, S. – Stoll, L. – Eiffe, F. 2013. Quality of Life in Europe: Subjective Well-being. Publications Office of the European Union, 2013, 124 p.
- Diener, E. – Suh, E. 1997. Measuring quality of life: Economic, social, and subjective indicators. In Soc. Indic. Res, 1997, no. 40, pp. 189–216.
- Diener, E. – Lucas, R. E. – Schimmack, U. – Helliwell, J. F. 2009. Well-Being for Public Policy. Oxford : Oxford University Press, 2009, 245 p.
- Faluvégi, A. 1995. Az elmaradott térségek lehatárolásának módszerei. In Statisztikai Szemle, vol. 73, 1995, no. 7, pp. 571–590.
- Fertő, I. – Varga, Á. 2014. A jóllét területi különbségei Magyarországon: egy lehetséges térségfejlettségi index alkalmazása. In Statisztikai Szemle, vol. 92, 2014, no. 10, pp. 874–891.
- Garau, C. – Pavan, V. M. 2018. Evaluating Urban Quality: Indicators and Assessment Tools for Smart Sustainable Cities. In Sustainability, vol. 10, 2018, no. 3, pp. 575.
- Harcsa, I. 2014. A települések fejlettségét mérő mutatószámok. Műhelytanulmányok. Központi Statisztikai Hivatal, 2014, pp. 5–93.
- Harcsa, I. 2015. A területi fejlettség és egyenlőtlenségek lehetséges értelmezései – kritikai értékelés és kutatási eredmények II. In Statisztikai Szemle, vol. 93, 2015, no. 6, pp. 521–551.
- Havasi, V. 2009. Az értékrend és az életminőség összefüggései. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Doktori Iskola, 2009.
- Hicks, N. – Streeten, P. 1979. Indicators of Development: The Search for a Basic Needs Yardstick. In World Development, 1979, no. 7, pp. 567–580.
- Kahneman, D. – Krueger, A. B. 2006. Developments in the Measurement of Subjective Well-Being. In J. Econ. Perspect, 2006, no. 20, pp. 3–24.
- Macků, K. – Caha, J. – Pászto, V. – Tuček, P. 2020. Subjective or Objective? How Objective Measures Relate to Subjective Life Satisfaction in Europe. In ISPRS Int. J. Geo-Inf., 2020, pp. 320.
- Mavrič, J. – Vito, B. 2015. Measuring Urban Development and City Performance. In: Bobek, V. (Ed.) Perspectives on Business and Management, IntechOpen, 2015, pp. 71–99.
- Molnár, L. 2002. A települési szintű relatív fejlettség meghatározása. In Közgazdasági Szemle, vol. 49, 2002, no. 1, pp. 74–90.
- Niţulescu, D. C. 2000. Indicatori comunitari ai dezvoltării urbane. In Calitatea vieţii, vol. 7, 2000, no. 1–4, pp. 71–77.
- Papp, S. – Nagy, Gy. – Boros, L. 2017. A kedvezményezett települések objektív életminőség alapján történő lehatárolási lehetőségei. In Területi Statisztika, vol. 57, 2017, no. 6, pp. 639–664. DOI: 10.15196/TS570603
- Papp, S. 2018. A hátrányos helyzetű területek lehatárolásának lehetőségei. In: Eötvözet VI. Az Eötvös József Collegium és az Eötvös Loránd Kollégium VI. közös konferenciáján elhangzott előadások. SZTE Eötvös Loránd Kollégium, Szeged, 2018, pp. 149–160. ISBN 978-963-306-592-1.
- Petrova-Antonova, D. – Minkov, M. 2020. Evaluation of Cities’ Smartness through Multidimensional Platform of Performance Indicators. In: Proceedings of the 12th International Joint Conference on Knowledge Discovery, Knowledge Engineering and Knowledge Management – KMIS, 2020, pp. 140–146. DOI: 10.5220/0010024401400146
- Pénzes, J. 2015. A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. In Területi Statisztika, vol. 55, 2015, no. 3, pp. 206–232.
- Rodrigues, M. – Franco, M. 2019. Measuring the urban sustainable development in cities through a Composite Index: The case of Portugal. In Sustainable Development, 2019. DOI: 10.1002/sd.2005
- Valtenbergs, V. – González, A. – Piziks, R. 2013. Selecting Indicators for Sustainable Development of Small Towns: The Case of Valmiera Municipality. In Procedia Computer Science, 2013, no. 26, pp. 21–32. https://doi.org/10.1016/j.procs.2013.12.004