References
- [1] Almstedt, A., Brouder, P., Karlsson, S. & Lundmark, L. (2014). Beyond post-productivism: from rural policy discourse to rural diversity. European Countryside 6(4), 297–306. DOI: 10.2478/euco-2014-0016.10.2478/euco-2014-0016
- [2] Alpek, B. L. & Oláh, D. (2021). Innovációs periféria a rurális periféria? Tér és Társadalom 35(1), 3–28. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.35.1.3249.10.17649/TET.35.1.3249
- [3] Balaton, P. (2006). A székely akció története,1902/1914. Állami szerepvállalás Székelyföld felzárkóztatására [PhD thesis]. Debrecen: University of Debrecen.
- [4] Bălteanu, D. & Popovici, E-A. (2010). Land Use Changes and Land Degradation in Post-Socialist Romania. Revue Roumaine de Géographie, 54(2), 95–105.
- [5] Biró, A. Z. (2008). Székelyföldi helyzetkép – önálló regionális fejlődés. Térség 1, 7–26.
- [6] Biró, A. Z. (2018). Az agrárinnováció intézményes környezete. In Biró, A. Z. & Magyar, F., eds., Kísérlet vagy modell. Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma (pp. 13–39). Miercurea Ciuc: Státus.
- [7] Biró, A. Z. (2019). Szeklerland – What kind of countrysie? Pro Scientia Ruralis 4(3–4), 129–151.
- [8] Biró, A. Z. & Kovács, J. T. (2021). Az új vidékfejlesztési paradigma hatása a székelyföldi térségben. Conference volume: A társadalomtudományok 30 éve a Partiumban. Oradea: Partium Christian University. [In press]10.32976/stratfuz.2022.18
- [9] Biró, A. Z. & Magyar, F., eds. (2013). Vidék és versenyképesség. Agrárinnovációs helyzetkép a székelyföldi térségben. Miercurea Ciuc: Státus.
- [10] Biró, A. Z. & Magyar, F., eds. (2016). Agrárinnováció – térségi esély. Fiatal gazdák a székelyföldi térségben. Miercurea Ciuc: Státus.
- [11] Biró, A. Z. & Magyar, F., eds. (2017). A generációváltás esélyei. Agrárvállalkozók innovatív szerepe a székelyföldi térségben. Miercurea-Ciuc: Státus.
- [12] Biró, A. Z. & Magyar, F., eds. (2018). Kísérlet vagy modell. Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma. Miercurea-Ciuc: Státus.
- [13] Biró, A. Z. & Magyar, F., eds. (2019). Digitális agrárium – székelyföldi innováció. Az agrárium digitalizációjának térségi környezete. Miercurea-Ciuc: Státus.
- [14] Biró, A. Z. & Magyar, F., eds. (2020). Szaktanácsadás – Agrárium – Innováció.Tudástranszfer, tudáskontextus a székelyföldi térségben. Miercurea-Ciuc: Státus.
- [15] Biró, A. Z. & Sárosi-Blága, Á. (2020). Embeddedness or Marginalization? Aspects for Analysing the Local Embeddedness of Innovative Agricultural Enterprises in Szeklerland. Acta Universitatis Sapientiae, Social Analyses, 22(10), 77−93. DOI: 10.2478/aussoc-2020-0004.10.2478/aussoc-2020-0004
- [16] Biró, A. Z., Bodó, J., Gagyi, J. & Túros, E. (1994). Szocialista urbanizáció a hetvenes-nyolcvanas években. Az átmeneti életformákban működő stabilizációs stratégiák vizsgálata a Csíki-medencében. Antropológiai Műhely, 2(5), 81–94.
- [17] Biró, A. Z., Bodó, J., Gagyi, J., Oláh, S. & Túros, E. (1999). Economic Elite in the Szeklerland – 1993. In Biró, A. Z. & Lőrincz, J. D., eds., Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology (pp. 129–146). Miercurea-Ciuc: Pro-Print.
- [18] Bodó, J. (2004). „Így kollektivizáltak minket…” Kulturális antropológiai elemzés két székelyföldi településről. Budapest: KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Miercurea-Ciuc: Pro-Print.
- [19] Bodó, J. (2009). Persuasion Techniques and Community Reactions in Corund (the Hungarian Autonomous Region). In Iordachi, C. & Dobrincu D., eds., Transforming Peasants, Property and Power. The Collectivization of Agriculture in Romania, 1949–1962 (pp. 355–368), Budapest, New York: Central European University Press.10.1515/9786155211720-015
- [20] Bodó, J. (2019). National and Local Identity Building in the Public Space. Pro Scientia Ruralis 4(3–4), 152–163.
- [21] Egyed, Á. (2013). A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig. Miercurea Ciuc: Pallas-Akadémia.
- [22] Eversole, R. (2021). Crossing boundaries in rural research. Journal of Sociology 1–17, DOI: 10.1177/14407833211014257.10.1177/14407833211014257
- [23] Imreh, I. (1979). Erdélyi hétköznapok, 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról. Bucharest: Kriterion.
- [24] Gergen, K. J. & Gergen, M. M. (1984). The Social Construction Of Narrative Accounts. In Historical Social Psychology (pp. 173–190). Swarthmore, PA: Swarthmore College.
- [25] Gergen, K. J &, Gergen, M. M. (2001). A narratívumok és az én mint viszonyrendszer. In László, J. & Thomka, B., eds., Narratívák 5. Narratív pszichológia. (pp. 77–120), Budapest: Kijárat Kiadó.
- [26] Glaser, B. & Strauss, A. (1967). The Discovery of Grounded Theory: Strategies for Qualitative Research. Mill Valley, CA: Sociology Press.10.1097/00006199-196807000-00014
- [27] Kovács, J. (2018). A társadalmi beágyazódást alakító tényezők vizsgálata Székelyföldön. In Biró, A. Z. & Magyar, F., eds., Kísérlet vagy modell? Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma (pp. 97–117). Miercurea-Ciuc: Státus.
- [28] Laki, L. & Biró, A. Z. (2001). On the Edge of Globalisation. Central European Political Science Review 2(5), 185–218.
- [29] Lee, J., Árnason, A., Nightingale, A. & Shucksmith, M. (2005). Networking: Social Capital and Identities in Europe Rural Development. Sociologia Ruralis 45/4, 269–283. DOI: 10.1111/j.1467-9523.2005.00305.x.10.1111/j.1467-9523.2005.00305.x
- [30] Marquardt, D., Möllers, J. & Buchenrieder, G. (2012). Social Networks and Rural Development: LEADER in Romania. Sociologia Ruralis, 52(4), 398–431. DOI: 10.1111/J.1467-9523.2012.00571.x.10.1111/j.1467-9523.2012.00571.x
- [31] Mettepenningen, E., Vandermeulen, V., Van Huylenbroeck, G., Schuermans, N., van Hecke, E., Messely, L., Dessein, J. & Bourgeois, M. (2012). Exploring Synergies between Place Branding and Agricultural Landscape Management as a Rural Development Practice. Sociologia Ruralis, 52(4), 432–452. DOI: 10.1111/j.1467-9523.2012.00575.x.10.1111/j.1467-9523.2012.00575.x
- [32] Miles, M. B. & Huberman, A. M. (1994). Qualitative data analysis: An expanded sourcebook, 2nd ed. Thousand Oaks, CA: Sage Publications, Inc.
- [33] Mormont, M. (1990). Who is rural? Or how to be rural: towards a sociology of the rural. In Marsden, T., Lowe, P. & Whatmore, S., eds., Rural Restructuring (pp. 21–44). London: David Fulton.10.4324/9781003394617-2
- [34] Murdoch, J. (2000). Networks: A New Paradigm of Rural Development? Journal of Rural Studies. 16(4), 407–419. DOI: 10.1016/S0743-0167(00)00022-X.10.1016/S0743-0167(00)00022-X
- [35] Oláh, S. (2004). Modernizációs törekvések a Székelyföldön, 1940–1944. In Fedinec, Cs., eds., Nemzet a társadalomban (pp. 133–150). Budapest: Teleki László Alapítvány.
- [36] Oláh, S. (2009). Collectivization in the Odorhei District. In Iordachi, C., Dobrincu, D., eds., Transforming Peasants, Property and Power. The Collectivization of Agriculture in Romania, 1949–1962 (pp. 229–249). Budapest, New York: Central European University Press.10.1515/9786155211720-010
- [37] San Eugenio-Vela, J. & Barniol-Carcasona, M. (2015). The relationship between rural branding and local development. A case study in Catalonia’s countryside: Territoris Serens (El Llucanes). Journal of Rural Studies 37, 108–119. DOI: 10.1016/j.rurstud.2015.01.001.10.1016/j.jrurstud.2015.01.001
- [38] Sárosi-Blága, Á. (2017). Innováció, társadalmi beágyazódás, vidékfejlesztés. In Biró, A. Z., Magyar F., eds., A generációváltás esélyei. Agrárvállalkozók innovatív szerepe a székelyföldi térségben (pp. 40–51). Miercurea-Ciuc: Státus.
- [39] Shucksmith, M. (2010). Disintegrated Rural Development? Neo-endogenous Rural Development, Planning and Place-Shaping in Diffused Power Contexts. Sociologia Ruralis, 50(1), 1–14. DOI: 10.1111/j.1467-9523.2009.00497.x.10.1111/j.1467-9523.2009.00497.x
- [40] Ploeg, J. D. van der, Renting, H., Brunori, G., Knickel, K., Mannion, J., Marsden, T., De Roest, K., Sevilla-Guzmán, E. & Ventura, F. (2000). Rural Development: from practices and policies towards theory. Sociologia Ruralis, 40(4), 391–408. DOI: 10.1111/1467-9523.00156.10.1111/1467-9523.00156
- [41] Ray, C. (1998). Culture, intellectual property and territorial rural development. Sociologia Ruralis 38(1), 3–20. DOI: 10.1111/1467-9523.00060.10.1111/1467-9523.00060
- [42] Shearmur, R. (2011). Innovation, regions and proximity: From neo-regionalism to spatial analysis. Regional Studies 9, 1225–1243. DOI: 10.1080/00343404.2010.484416.10.1080/00343404.2010.484416
- [43] Shearmur, R. (2015). Far from the madding crowd: Slow innovators, information value, and the geography of innovation. Growth and Change, 3., 424–442. DOI: 10.1111/grow.12097.10.1111/grow.12097
- [44] Steiner, A., Calo, F. & Shucksmith, M. (2021). Rurality and social innovation processes and outcomes: A realist evaluation of rural social enterprise activities. Journal of Rural Studies (Early Access). DOI: 10.1016/j.jrurstud.2021.04.006.10.1016/j.jrurstud.2021.04.006
- [45] Venczel, J. (1980). Az önismeret útján. Tanulmányok az erdélyi társadalomkutatás köréből. Bukarest: Kriterion Kiadó.
- [46] Wellbrock, W., Roep, D. (2014). The Learning Rural Area Framework: A Heuristic Tool to Investigate Institutional Arrangements which Support Collaboration in Rural Areas. Sociologia Ruralis. 55(1), 106–124. DOI: 10.1111/soru12049.10.1111/soru.12049
- [47] Woods, M. (2007). Engaging the global countryside: globalization, hybridity and the reconstitution of rural place. Progress in Human Geography 31, 485–507. DOI: 10.1177/0309132507079503.10.1177/0309132507079503
- [48] Bruckmeier, K. (2004). CORASON – Framework for the Analysis of Rural Sustainable Development.
- [49] OECD (2006). The new rural paradigm: Policies and governance. Paris: OECD publications.10.1787/9789264023918-en