Have a personal or library account? Click to login
Evaluation of Quality of Life and Living Space in the Balaton Destination (Hungary) Based on the Perceptions of the Local Residents and the Owners of Second Homes Cover

Evaluation of Quality of Life and Living Space in the Balaton Destination (Hungary) Based on the Perceptions of the Local Residents and the Owners of Second Homes

European Countryside
Volume 13 (2021): Issue 1 (March 2021)
By: Katalin Lőrincz,  Annamária Sasné Grósz and  János Csapó  
Open Access
|Apr 2021

References

  1. [1] Andereck, K. L. & Nyaupane, G. P. (2010). Exploring the Nature of Tourism and Quality of Life Perceptions among Residents. Journal of Travel Research, 50(3), 248–260. DOI: 10.1177/0047287510362918.10.1177/0047287510362918
    Search in Google ScholarBack to article
  2. [2] Aubert, A. (2011). A Balaton a magyar idegenforgalomban. Geographia Pannonica Nova, 11, 81–92.
    Search in Google ScholarBack to article
  3. [3] Aubert, A. & Berki, M. (2007). A nemzetközi és a hazai turizmus területi folyamatai, piaci tendenciái a globalizáció korában. Földrajzi Közlemények, 55, 119–131.
    Search in Google ScholarBack to article
  4. [4] Bieger, T. & Laesser, Ch. (2004). Information sources for travel decisions: toward a source process model. Journal of Travel Research, 4, 328–437. DOI: 10.1177/0047287504263030.10.1177/0047287504263030
    Search in Google ScholarBack to article
  5. [5] Brankov, J., Glavonjić, T. J., Pešić, A. M., Petrović, M. D. & Tretiakova, T. N. (2019). Residents’ Perceptions of Tourism Impact on Community in National Parks in Serbia, European Countryside, 11(1), 124–142. DOI: 10.2478/euco-2019-0008.10.2478/euco-2019-0008
    Search in Google ScholarBack to article
  6. [6] Bruni, I. & Porta, P. (2007). Handbook on the economics of happiness. Cheltenham: Edward Elgar.10.4337/9781847204158
    Search in Google ScholarBack to article
  7. [7] Budruk, M. & Phillips, R. (2011). Quality of life community indicators for parks recreation and tourism management. Amsterdam: Springer.10.1007/978-90-481-9861-0
    Search in Google ScholarBack to article
  8. [8] Clout, H. D. (1972). Second Homes in the United States. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie. 63(6), 393–401. DOI: 10.1111/j.1467-9663.1972.tb01185.x.10.1111/j.1467-9663.1972.tb01185.x
    Search in Google ScholarBack to article
  9. [9] Csikszentmihályi, M. (2008). Flow: The Psychology of Optimal Experience. New York, NY: HarperCollins.
    Search in Google ScholarBack to article
  10. [10] Csordás, L. & Juray, T. (2007). A második otthonok mint térformáló tényezők. Földrajzi Közlemények, 3, 187–201.
    Search in Google ScholarBack to article
  11. [11] Csordás, L. (2020). A második otthonok kialakításának okai, fázisai, helyszínei az ipari forradalom korától. GRADUS, 7(2), 297–303.10.47833/2020.2.ECO.006
    Search in Google ScholarBack to article
  12. [12] Dower, M. (1974). Second Homes in Great Britain. In Bulletin, International Federation for Housing and Planning (pp. 31–46). Columbus: Ohio State University.
    Search in Google ScholarBack to article
  13. [13] Farahani, B. & Mirani, S. Z. (2015). Second homes tourism and sustainable rural development in all around the world. International Journal of Leisure and Tourism Marketing. 4, 176–188. DOI: 10.1504/IJLTM.2015.072076.10.1504/IJLTM.2015.072076
    Search in Google ScholarBack to article
  14. [14] Fialová, D., Vágner, J. & Kůsová, T. (2018). Second homes, their users, and relations to the rural space and the resident communities in Czechia. In Hall, C. M., Müller D. K., eds., The Routledge Handbook of Second Homes Tourism and Mobilities (pp. 222–232). London: Routledge.10.4324/9781315559056-19
    Search in Google ScholarBack to article
  15. [15] Fialová, D. & Vágner, J. (2014). The owners of second homes as users of rural space in Czechia. Acta Universitatis Carolinae. Geographica. 49(2), 21–38. DOI: 10.14712/23361980.2014.11.10.14712/23361980.2014.11
    Search in Google ScholarBack to article
  16. [16] Fehérvölgyi, B. & Sulyok. J. (2017). Nyitott Balaton – A turisztikai vendégforgalom szezonalitásának enyhítése a Balatonnál. In Árva, L., Deli-Gray, Zs., eds. Turizmusmarketing esettanulmányok II. (pp. 82–90). Budapest: Akadémiai Kiadó.
    Search in Google ScholarBack to article
  17. [17] Fisher, B., Costanza, R., Ali, S., Beer, C., Budapest Bond, L., Boumans, R., Danigelis, N., Dickinson, J., Elliott, C., Farley, J., Gayer, D., Glenn, L., Hudspeth, T., Mahoney, D., Mcintosh, B., McCahill, L., Snapp, R., Simpatico, T., Rizzo, D. & Rizvi, S. (2008). An Integrative Approach to Quality of Life Measurement, Research, and Policy. Sapiens. 1(1), not paged. DOI: 10.5194/sapiens-1-11-2008.10.5194/sapiens-1-11-2008
    Search in Google ScholarBack to article
  18. [18] Flusser, V. (1996). Az ágy. Budapest: Kijárat.
    Search in Google ScholarBack to article
  19. [19] Gallent, N. (2007). Second homes, community and a hierarchy of dwelling. Area, 39(1), 97–106. DOI: 10.1111/j.1475-4762.2007.00721.x.10.1111/j.1475-4762.2007.00721.x
    Search in Google ScholarBack to article
  20. [20] Halfacree, K. (2012). Heterolocal identities? Counter-urbanisation, second homes, and rural consumption in the era of mobilities. Population, Space and Place, 18(2), 209–224. DOI: 10.1002/psp.665.10.1002/psp.665
    Search in Google ScholarBack to article
  21. [21] Hall, C. M. (2015). Second homes planning, policy and governance. Journal of Policy Research in Tourism, Leisure and Events, 7(1), 1–14. DOI: 10.1080/19407963.2014.96425110.1080/19407963.2014.964251
    Search in Google ScholarBack to article
  22. [22] Horváth, Z., Magyar-Papp, J., Pálfi, A. (2016). A turisztikai térhasználat és a desztináció menedzsment összefüggései. Modern Geográfia, 11, 1–14.
    Search in Google ScholarBack to article
  23. [23] Horváth, Z., Pálfi, A., Aubert, A. (2018). A desztinációfejlesztés hangsúlyainak változása a balaton turisztikai régióban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 3(3), 44–56.
    Search in Google ScholarBack to article
  24. [24] Jaakson, R. (1986). Second-home domestic tourism. Annals of Tourism Research, 13(3), 367–391. DOI: 10.1016/0160-7383(86)90026-5.10.1016/0160-7383(86)90026-5
    Search in Google ScholarBack to article
  25. [25] Jamaludin, M., Aziz, A. & Idris, N. (2013). Information sources influence destination image. International Journal of Independent Research and Studies, 2(4), 146–155.
    Search in Google ScholarBack to article
  26. [26] Jeffres, L. & Dobos, J. (1993). Perceptions of leisure opportunities and the quality of life in a metropolitan area. Journal of Leisure Research, 25(2), 203–217. DOI: 10.1080/00222216.1993.11969918.10.1080/00222216.1993.11969918
    Search in Google ScholarBack to article
  27. [27] Kiryluk, H. & Glińska, E. (2015). Creation and evaluation of the tourist image of a country – the example of Poland. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 213, 671–676. DOI: 10.1016/j.sbspro.2015.11.473.10.1016/j.sbspro.2015.11.473
    Search in Google ScholarBack to article
  28. [28] Kiss, K., Kovács, B. & Michalkó, G. (2020). Boldogsággyár túl az Óperencián – az életminőség-orientált turizmusfejlesztés Ausztriában. Földrajzi Közlemények 144 (1), 13–26. DOI: 10.32643/fk.144.1.2.10.32643/fk.144.1.2
    Search in Google ScholarBack to article
  29. [29] Kovács, E., Kiss, K., Pinke-Sziva, I. & Michalkó, G. (2019). Social impacts of tourism: A critical literature review on the interrelation between well-being and tourism in the case of seniors. In Dogan, G. & Robin, N., eds., The Routledge handbook of tourism impacts: Theoretical and applied perspectives (pp. 229–241). London: Routledge.10.4324/9781351025102-18
    Search in Google ScholarBack to article
  30. [30] Lőrincz, K., Banász, Zs., Horváth, B. & Schulcz, A. (2019). A Balaton térsége mint élettér. In: Erdélyi, D., ed., URBAN21 Város, Kultúra, Gazdaság (pp. 61–72). Budapest: Hárfa Alapítvány.
    Search in Google ScholarBack to article
  31. [31] Malhotra, N. K. & Simon, J. (2009). Marketingkutatás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
    Search in Google ScholarBack to article
  32. [32] Marton, G. & Jónás-Berki, M. (2013). Aktív turizmus pozíciója a Balaton térségében. Modern Geográfia, 8, 1–10.
    Search in Google ScholarBack to article
  33. [33] Michalkó, G., Rátz, T. & Irimiás, A. (2010). Egy magyarországi fürdőváros lakosságának életminősége: az orosházi eset. Turizmus Bulletin 14(4), 61–68.
    Search in Google ScholarBack to article
  34. [34] Michalkó, G. (2010). Boldogító utazás. A turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.
    Search in Google ScholarBack to article
  35. [35] Möser, B. & Weiermair, K. (1998). Travel decision-making: from the vantage point of perceived risk and information preferences. Journal of Travel and Tourism Marketing, 4. 107–121. DOI: 10.1300/J073v07n04_06.10.1300/J073v07n04_06
    Search in Google ScholarBack to article
  36. [36] Nawijn, J. (2010). Happiness Through Vacationing: Just a Temporary Boost or Long­Term Benefits? Journal of Happiness Studies, 12. 651–665. DOI: 10.1007/s10902-010-9221-y.10.1007/s10902-010-9221-y
    Search in Google ScholarBack to article
  37. [37] Pálfi, A. & Aubert A. (2018). A desztinációfejlesztés hangsúlyainak változása a Balaton turisztikai régióban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 3, 44–56.
    Search in Google ScholarBack to article
  38. [38] Pálfi, A., Nemes, V. & Horváth, Z. (2015). Tourism destination management offices in the tourism region of Balaton. Transylvanian Journal of Tourism and Territorial Development, 1(1), 70–77.
    Search in Google ScholarBack to article
  39. [39] Piskóti, I., Nagy, Sz., Dankó, L., Molnár, L. & Marien, A. (2012). A társadalmi marketing paradigmái – elméleti-módszertani alapozó kutatás [research report]. Budapest: Hungarian Scientific research Fund.
    Search in Google ScholarBack to article
  40. [40] Pitkänen, K., Adamiak, C. & Halseth, G. (2014). Leisure Activities and Rural Community Change: Valuation and Use of Rural Space among Permanent Residents and Second Home Owners. Sociologia Ruralis, 54(2), 143–166. DOI: 10.1111/soru.12023.10.1111/soru.12023
    Search in Google ScholarBack to article
  41. [41] Puczkó, L. & Smith, M. K. (2011). Tourism-Specific Quality of Life Index: The Budapest Model. In: Budruk, M. & Philips, R., eds., Quality-of-Life Community Indicators for Parks, Recreation and Tourism Management (pp. 163–184). Dordrecht: Springer.10.1007/978-90-481-9861-0_9
    Search in Google ScholarBack to article
  42. [42] Puczkó, L. & Rátz, T. (1998). A turizmus hatásai. Budapest: Aula.
    Search in Google ScholarBack to article
  43. [43] Raffay-Danyi, Á. & Péter, A. (2019). A Balaton, mint turisztikai desztináció és mint második otthon. Comitatus: Önkormányzati Szemle, 29(2), 71–81.
    Search in Google ScholarBack to article
  44. [44] Ragatz, R. L. (1970). Vacation Homes in the Northeastern United States: Seasonality in Population Distribution. Annals of the Association of American Geographers, 60(3), 447–455.10.1111/j.1467-8306.1970.tb00734.x
    Search in Google ScholarBack to article
  45. [45] Rahman, T., Mittelhammer, R. & Wandschneider, Ph. (2005). Measuring the Quality of Life across Countries: A Sensitivity Analysis of Well-being Indices [working paper]. Helsinki: World Institute for Development Economic Research.
    Search in Google ScholarBack to article
  46. [46] Rogers, A., Castree, N. & Kitchin, R. (2013). A Dictionary of Human Geography. Oxford University Press.10.1093/acref/9780199599868.001.0001
    Search in Google ScholarBack to article
  47. [47] Rye, J. F. (2011). Conflicts and contestations. Rural populations’ perspecitves on the second homes phenomenon. Journal of Rural Studies, 27(3), 263–274. DOI: 10.1016/j.jrurstud.2011.03.005.10.1016/j.jrurstud.2011.03.005
    Search in Google ScholarBack to article
  48. [48] Sajtos, L. & Mitev, A. (2007). SPSS kutatási és adatelemzési könyv. Budapest: ALINEA.
    Search in Google ScholarBack to article
  49. [49] Salazar, N. B. & Zhang, Y. (2013). Seasonal lifestyle tourism: the case of Chinese elites. Annals of Tourism Research, 43, 81–90. DOI: 10.1016/j.annals.2013.04.002.10.1016/j.annals.2013.04.002
    Search in Google ScholarBack to article
  50. [50] Samuels, P. (2014). Independent Samples t-test. [technical report]. Birmingram City University.
    Search in Google ScholarBack to article
  51. [51] Schleicher, V. (2018). Kultúrfürdő – Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822–1960 között. Budapest: L’Harmattan.
    Search in Google ScholarBack to article
  52. [52] Schuessler, K. & Fisher, G. (1985). Quality of life research and sociology. Annual Review of Sociology, 11, 129–149. DOI: 10.1146/annurev.so.11.080185.001021.10.1146/annurev.so.11.080185.001021
    Search in Google ScholarBack to article
  53. [53] Shin, D. C. (1980). Subjective indicators and the comparative evaluation of the quality of community life. American Journal of Community Psychology, 8, 523–536. DOI: 10.1007/BF00912590.10.1007/BF009125907424838
    Search in Google ScholarBack to article
  54. [54] Stedman, R. C. (2006). Understanding place attachment among second home owners. American Behavioral Scientist, 50(2), 187–205. DOI: 10.1177/0002764206290633.10.1177/0002764206290633
    Search in Google ScholarBack to article
  55. [55] Strandell, A. & Hall, C. M. (2015). Impact of the residential environment on second home use in Finland – Testing the compensation hypothesis. Landscape and Urban Planning, 133, 12–23. DOI: 10.1016/j.landurbplan.2014.09.011.10.1016/j.landurbplan.2014.09.011
    Search in Google ScholarBack to article
  56. [56] Sulyok, J. & Madarász, E. (2019). Turista vagy helyi lakos? – A második otthonokhoz kapcsolódó szabadidős fogyasztás vizsgálata. In: Kátay, Á., Michalkó, G. & Rátz, T., eds., Turizmus 3.0 (pp. 27–40). Orosháza/Budapest: Kodolányi János University, Institute of Geography of HAS, Hungarian Geographical Society.
    Search in Google ScholarBack to article
  57. [57] Sulyok, J. (2013). A Balaton mint vízparti turisztikai desztináció potenciális márkaértékének feltérképezése belföldi vonatkozásban. Turizmus Bulletin, 15, 23–33.
    Search in Google ScholarBack to article
  58. [58] Tombaugh, L. W. (1970). Factors Influencing „Vacation Home Locations”. Journal of Leisure Research, 2(1), 54–63. DOI: 10.1080/00222216.1970.11969983.10.1080/00222216.1970.11969983
    Search in Google ScholarBack to article
  59. [59] Tóth, G. (2005). A magyarországi idegenforgalmi régiókról. Területi Statisztika, 45, 147–162.
    Search in Google ScholarBack to article
  60. [60] Tuan, Y-F. (1977). Space and place: The perspective of experience. Minneapolis, University of Minnesota Press.
    Search in Google ScholarBack to article
  61. [61] Utasi, Á. (2006). A minőségi élet feltételei és forrásai. In: Utasi, Á. (ed.): A szubjektív életminőség forrásai: biztonság és kapcsolatok (pp. 13–49). Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete.
    Search in Google ScholarBack to article
  62. [62] Uysal, M., Perdue, R. & Sirgy, J., eds. (2012). Handbook of Tourism and Quality of Life Research. Heidelberg: Springer.10.1007/978-94-007-2288-0
    Search in Google ScholarBack to article
  63. [63] Veenhoven, R. (2000). The four qualities of life. Journal of Happiness Studies, 1, 1–39. DOI: 10.1023/A:1010072010360.10.1023/A:1010072010360
    Search in Google ScholarBack to article
  64. [64] Wong, C. (2006). Indicators for urban and regional planning. London: Routledge.10.4324/9780203642559
    Search in Google ScholarBack to article
  65. [65] Zawilińska, B. (2020). Residents’ Attitudes Towards a National Park Under Conditions of Suburbanisation and Tourism Pressure: A Case Study of Ojców National Park (Poland), European Countryside, 12(1), 119–137. DOI: 10.2478/euco-2020-0007.10.2478/euco-2020-0007
    Search in Google ScholarBack to article
  66. [66] 1861/2016 (XII. 27.) Kormány határozat a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztések megvalósításához szükséges források biztosításáról. Available online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A16H1861.KOR&txtreferer=00000003.TXT (accessed on 20 April 2020).
    Search in Google ScholarBack to article
  67. [67] 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról. Available online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000112.TV (accessed on 20 April 2020).
    Search in Google ScholarBack to article
  68. [68] 429/2016 (XII. 15.) Kormány rendelet a turisztikai térségek és a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek meghatározásáról. Available online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600429.KOR&txtreferer=00000001.TXT (accessed on 20 April 2020).
    Search in Google ScholarBack to article
  69. [69] A Balaton üdülőkörzet társadalmi helyzetképe. ISBN 978-963-235-376-0 Available online: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/balatontarsadalmi.pdf (accessed on 30 November 2020).
    Search in Google ScholarBack to article
  70. [70] Dissemination database of HCSO (Hungarian Central Statistical Office). Available online: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGT&lang=en (accessed on 20 April 2020).
    Search in Google ScholarBack to article
  71. [71] MTH (2005). Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005­2013. Magyar Turisztikai Hivatal, Budapest. 210 p.
    Search in Google ScholarBack to article
  72. [72] MTÜ (2017). Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest. 154 p.
    Search in Google ScholarBack to article
DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2021-0007 | Journal eISSN: 1803-8417
Journal RSS Feed
Language: English
Page range: 108 - 129
Submitted on: Jun 18, 2020
|
Accepted on: Oct 28, 2020
|
Published on: Apr 3, 2021
Published by: Mendel University in Brno
In partnership with: Paradigm Publishing Services
Publication frequency: 4 issues per year
Keywords:
quality of life,
living space,
Balaton,
local residents,
second homes,
QOL indicator
Related subjects:
Life sciences,
Ecology,
Life sciences, other

© 2021 Katalin Lőrincz, Annamária Sasné Grósz, János Csapó, published by Mendel University in Brno
This work is licensed under the Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 3.0 License.

Previous articleVolume 13 (2021): Issue 1 (March 2021)Next article