References
- Al-Dababneh, K.A., Al-Zboon, E.K. & Ahmad, J. (2017). The creative environment: teachers’ perceptions, self-efficacy, and teaching experience for fostering children’s creativity. Early Child Development and Care, 189(10), 1620–1637. https://doi.org/10.1080/03004430.2017.1400969
- Amabile, T.M. (1996). Creativity in context: Update to the social psychology of creativity. Boulder, CO.
- Baloche, L. (2005): Developing cooperative contexts for creativity. In D. Shepherd (Ed.), Creative Engagements: Thinking with children (pp. 53–60). Inter-Disciplinary Press.
- Bánfi, G., Korom, E. (2022). Tanulói aktivitásra alapozott oktatási módszerek alkalmazásának vizsgálata általános és középiskolai tanárok körében. Iskolakultúra, 32(10), 3–21. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.10.3
- Beghetto, R.A. & Kaufman, J.C. (2014). Classroom contexts for creativity. High Ability Studies, 25(1), 53–69. https://doi.org/10.1080/13598139.2014.905247
- Cropley, A.J. (1999). Education. In M.A. Runco & S.R. Pritzker (Eds.), Encyclopedia of Creativity, vol 1(A-H) (pp. 629–642). Academic Press.
- Davies, D., Jindal-Snape, D., Collier, C., Digby, R., Hay, P. & Howe, A. (2013). Creative learning environment in education—A systematic literature review. Thinking Skills and Creativity, 8, 80–91.
- Dominek, D.L., & Ceglédi, S. (2021). Alkoss—a találékonyság pszichológiája! Kreativitás mint képességvizsgálat a Tóth-féle kreativitás becslő skála segítségével a nemzeti közszolgálati egyetem hallgatóinak körében. Magyar Pedagógia, 121(4), 395–407. https://doi.org/10.17670/MPed.2021.4.395
- Fryer, M. (2009). Promoting creativity in education and the role of measurament. In E. Villalba (Ed.), Can creativity be measured? International Conference volume. Directorate-General for Education and Culture, Centre for Research on Lifelong Learning (pp. 327–336). European Union.
- Horng, J., Hong, J., ChanLin, L., Chang, S., & Chu, H. (2005). Creative teachers and creative teaching strategies. International Journal of Consumer Studies, 29(4), 352–358. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2005.00445.x
- Jeffrey, B. (2006). Creative teaching and learning: Towards a common discourse and practice. Cambridge Journal of Education, 36(3), 399–414.
- Lai Keun, L. & Hunt, P. (2006). Creative dance: Singapore children’s creative thinking and problem-solving responses. Research in Dance Education, 7(1), 35–65. https://doi.org/10.1080/14617890600610661
- Langton, T.W. (2007). Applying Laban’s Movement Framework in Elementary Physical Education. Journal of Physical Education, Recreation & Dance, 78(1) 17–53. https://doi.org/10.1080/07303084.2007.10597954
- Lavin, J. (2008). Creative Approaches to Physical Education—Helping children to achive their true potential. Routledge, Taylor & Francis Group.
- Lee, Y., Iodice, P., & Komar, J. (2023). Creativity Is Contextual: A Narrative Review of Motor Creativity Tests From an Ecological Perspective. Motor Control, 27, 717–735. https://doi.org/10.1123/mc.2022-0092
- Lin, Y. (2011). Fostering Creativity through Education—A Conceptual Framework of Creative Pedagogy. Creative Education, 2(3), 149–155. https://doi.org/10.4236/ce.2011.23021
- Lykesas, G., Chatzopoulos, D., Koutsobua, M., Styliani, D., Bakirtzoglou, P. (2020) Mező, K. & Mező, F. (2022). A hazai kreativitáskutatás trendjei, főbb vizsgálati kérdései. Alkalmazott Pszichológia, 22(2), 21–34. https://ap.elte.hu/wp-content/uploads/2023/01/AP_2022_2-03-Mezo-Katalin-Mezo-Ferenc.pdf
- Mikó, A. & Kovács, K. (2021). Lábán Rudolf mozgáselemző rendszer hatékonysága gimnasztikai gyakorlatsor összeállításánál. In Zs. Gősi, B. Boros, & M. Magyar (Eds.), Sport a Covid-19 pandémia árnyékában (pp. 65–78). Akadémiai Kiadó.
- Mikó, A., Karsai, P., & Kovács K. (2024). Validation of an Instrument to Measure the Variability of Fundamental Movement Choreography. Neveléstudomány: Oktatás, Kutats, Innováció, 12(4), 5–16.
- Morris, W. (2006). Creativity. Place in Education. https://www.creativejeffrey.com/creative/Creativity_in_Education.pdf
- Neville, R. & Makopoluo, K. (2020). Effect of a six-week dance-based physical education intervention on primary school children’s creativity: A pilot study. European Physical Education Review, 27(1), 203–220. https://doi.org/10.1177/1356336X20939586
- Némethné Tóth, O., H. Ekler, J., Koltai, M., & Pachner, O. (2023). A tanulók kreativitásának változása pályakezdő testnevelő tanárok módszertani mentorprogramjának (MIP-NPET) eredményeként. In. Zs. Gősi & M. Magyar (Eds.), A tanuláás-tanítás folyamatának sajátossága sport(os) nézőpontból. Akadémia Kiadó.
- Papaleontiou-Louca, E., Varnava-Marouchou, D., Mihai, S., & Konis, E. (2014). Teaching for Creativity in Universities. Journal of Education and Human Development, 3(4), 131–154. https://doi.org/10.15640/jehd.v3n4a13
- Péter-Szarka, Sz. (2012). Creative climate as a means to promote creativity in the classroom. Elektroniv Journal of Researh in Educational Psychology, 10(3), 1011–1034.
- Péter-Szarka, Sz., Timár, T., & Balázs, K. (2015). Az iskolai kreatív klíma kérdőív. Alkalmazott Pszichológia, 15(2), 107–132.
- Pignitzkyné Lugos, I. & Lévai, P. (2014). A tánc és a kreatív mozgás alapjai. Magyar Diáksport Szövetség.
- Pürgstaller, E. (2020). Assessment of Creativity in Dance in Children: Development and Validation of a Test Instrument. Creativity Research Journal. https://doi.org/10.1080/10400419.2020.1817694
- Richards, K.A.R., & Levesque-Bristol, C. (2014). Advocacy in action: Student learning and motivation in physical education. Strategies, 27(2), 43–46.
- Ruiz-Ariza, A., Suárez-Manzano, S., López-Serrano, S., & Martinez-López, E.J. (2019). The effect of cooperative high-intensity interval training on creativity and emotional intelligence in secondary school: A randomised controlled trial. Europen Physical Education Review, 25(2), 355–373. https://doi.org/10.1177/1356336X17739271
- Rusch, R.R., Denny, D.A., & Ives, S. (1964). The development of a test of creativity in the dramatic arts: a pilot study. l- educ. res, 57, 250–254,
- Starko, A.J. (2018). Creativity in the Classroom. Schools of Curious Delight. Routledge.
- Szabó, J. (2015). A felsőoktatási tehetségfejlesztés hallgatóinak vizsgálata a tudományos kreativitás tükrében. In P. Zs. Rétfalvi & E. Vörös (Eds.), Annona Nova Vii. A Kerényi Károly Szakkollégium Évkönyve (pp. 83–97), Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, Kerényi Károly Szakkollégium.
- Szettele, K. (2020). Kreatív pedagógia. A kreativitás fejlesztésének oktatási koncepciója. Új pedagógiai szemle, 11–12, 58–82.
- Torrance, E.P. (1990). Torrance tests of creative thinking. Scholastic Testing Service, Bensenville, IL.
- Thomaidou, C., Konstantinidou, E. & Venetsanou, F. (2021). Effects of an eight-week creative dance and movement program on motor creativity and motor competence of preschoolers. Journal of Physical Education and Sport, 21(6), 3268–3277. https://doi.org/10.7752/jpes.2021.s6445
- Tóth, L. & Király, Z. (2006). Új módszer a kreativitás megállapítására: A Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála (TKBS). Magyar Pedagógia, 106(4), 287–311.
- Vass, V. (2012). A kreatív iskola. Anyanyelv-pedagógia, 1 szám. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=374